"A legnagyobb kihívás a motiváció fenntartása volt..."

A leány gyermek B csapat és a férfi felnőtt csapat szezonját Bondor Tamás értékelte.

A 2017/2018-as szezonban az előző évhez hasonlóan a Gyermek B csapatot edzettem, mostmár egyedül, emellett pedig a felnőtt női és férfi  csapatnál segédkeztem. Az U15-ös korosztály edzése nagy kihívást jelentett, hiszen három csoportból érkeztek játékosok: a gárda harmadát már ismertem az előző évből, egy társaság elsőéves gyermek korosztályúként most ismerkedett meg a nagypályával, emellett voltak olyanok is, akik tavaly vagy idén kezdtek el röplabdázni. A csoport a szegedi rendezésű tornákon versenyzett, a Markovics Kupán és a Szeged Kupán is három csapatot indítottunk. A csapatok összeállítása is egy külön kihívás volt mindig, hiszen bár voltak képzettségbeli különbségek, a lelkesedése mindenkinek hatalmas volt egész évben, így a versenyek előtt is.

A Kupákon aztán minden csapat találkozott sokkal erősebb ellenféllel is, de sikerült mindenkinek izgalmas csatákat is megélnie. A csoportból hatan szerepeltek az Országos Gyermek Bajnokságban szereplő Szegedi RSE 2 csapatában is.

A férfi csapat bajnoki éve nem indult zökkenőmentesen, hiszen az egyetemi egyesületben nem voltak adottak a feltételek a további működésre, így augusztusban a Szegedi RSE mentette meg a megszűnéstől a férfi felnőtt csapatot. A társaság a Magyar Kupában szerepelt az idén, ahol a selejtezőben egy nagyszerű mérkőzésen az NBII-es GLP Nyíregyházát sikerült remek játékkal 3:0-ra legyőznünk. Ezt követően a nyolcba kerülésért a végül negyedik helyezett Pénzügyőr SE ellen játszottunk, és háromból két szettben mondhatni méltó ellenfelei tudtunk lenni a fővárosi együttesnek.

A felnőtt lány csapat egy rendkívül nehéz, de ennek ellenére nagyon eredményes évet tudhat maga mögött. A szezon teljesítése nagy áldozatokat követelt a lányok részéről, és a sok munkának egy megérdemelt ezüstérem lett a jutalma. Számomra az év egyik legemlékezetesebb napja ehhez a csapathoz köthető, mégpedig az UTE junior csapata elleni januári mérkőzés, ahol egyedül voltam a lányokkal. Hihetetlenül fegyelmezetten és pontosan játszott a csapat, ritkán látni ilyet, szinte hiba nélküli 99%-os teljesítményt hoztak a lányok, sikerült 3:0-ra győzni, és így a sütizés sem maradhatott el.

Mind a férfi, mind a gyermek csapatnál a legnagyobb kihívás a motiváció fenntartása volt. Bár egyik korosztálynál sem volt rendszeres versenyzés, két teljesen különböző módon valósult meg a csoport egyben tartása.
A lányoknál legfőképp a vegyes összetétel miatt voltak ugyan nézeteltérések a csoporton belül, ami néha az edzésmunka rovására is ment, de mindenki megtalálta a maga társaságát. Úgy gondolom, végül sikerült mindenkinek elfogadni a helyzetet, és így valamilyen módon mindenki jól érezte magát. Nekem külön öröm volt azt látni, hogy a lelkesedés töretlen volt, ezáltal az edzéslétszám is végig magas volt egész évben.

A fiú csapatnál a Magyar Kupából való kieséssel már nem volt tétje a szezonnak, így teljesen hobbi szinten működtünk tovább, heti két edzéssel. A gárda nagyon összecsiszolódott az elmúlt évek során, egy nagy baráti társasággá váltuk, mindannyian imádunk röplabdázni, így fel sem merült, hogy megszűnjön a csapat. Év közben sokszor szóba került a jövő, és hittünk benne, hogy ez csak egy kósza év lesz, ami után újra megmérkőzhetünk majd bajnokságban. A hitünknek és a kitartásunknak meglett az eredménye, hiszen a Szegedi RSE vezetőségének döntése értelmében a most következő szezonban indulhatunk az NBII-ben.

Az egyesület nagy munkát fektet abba, hogy megteremtse a röplabdázás feltételeit minden csoport számára. Évről évre növekszünk, és ebben vezetők, edzők, játékosok, szülők, támogatók egyaránt részt vesznek. A közös munka közösséget alkot, a jó közösség pedig hamar barátsággá, családdá válik, és itt most ebben van részem. Hajrá SZRSE!